fordítások - dalszöveg 304 goushitsu hakushi no sakura Az ablakból, ismét látom a cseresznyefa virágainak hullását a szélben Lassan hullnak, lassan, lassan, lassan, mintha táncolnának Ma az öntudatom is elhalványul Ki vagy te? Nem emlékszem semmire A könnyeim kezemre hullottak, szorosan megragadta és benedvesítette azt a könnyek meg nem szűnő áramlásával, azok a szemek megpróbálták elmondani nekem Az illatod érezem a közelemben valamiért Tudom, az életem itt fog véget érni egyedül ebben a szobában Virágok, amit senki nem talál meg... A virágok sietnek lehullani, rázkódnak a tavaszi széltől A szél szintén virágzik a kórház fehér szobájában A fájdalom napról napra egyre nagyobb Öleled a ronda testem, gyengébbé és gyengébbé válik Végül, emlékeztem egy fontos személyre Hamuvá válok és visszatérek holnap a porba Látom a cseresznyefa virágait az ablakból Pihenni szeretnék a fa alatt A karjaidban ölelve engem a szerelmeddel Csendben vagyok a 304-es szobában Soha nem feledkezem meg rólad Emlékezni fogok rá, hogy a cseresznyefa virágaival rázkódtál mikor a szél fújt Lassan, lassan... Címkék: fordítások, fordítások: dalszöveg 2011. december 27., kedd @ 13:01