Shitataru
Mourou
A válasz, ami már összetart minket
Fokozatosan szertefoszlik a bizonytalan keringőben
A koponya összeroppan az eszméletlenségben
Letaszítva a rózsát
Megtisztítva a sarat
A parton várakozva…a hullámok
Hol vagy, eláraszt a kimerültség?
Imádom az alvó arcodat…
Szelíden, az éles nyelveddel
Elcsúsztatod írmagját a sötét, torz jövő felé
Minden pillanat alámerül a maradványokban
Mindenekfelett, ami pusztulásra ítéltetett, az az én sorsom
A makulátlan valód már nincs itt
Pomace felfal mindent…Mantis felszabadul és emészt..
Sár kastély
Szerelem…csontba és bőrbe öntve..
L
Címkék: fordítások, fordítások: dalszöveg 2012. június 29., péntek @ 23:22
|